Ne aggódj, ha nincs nálad a bőröndöd!
Töltsd fel a blokkon található kódot és nyerj! Vegyél részt a nyereményjátékunkon!
bor

Akciós boraink Ebben a hónapban

Fodor
Aszófői Rajnai Rizling
Száraz fehérbor
2018
Borvidék
Balatonfüred – Csopaki
Alkohol tartalom
11,5% vol
Jellege
Gyümölcsös zamatú, behízelgő illatú, grapefruit-ananász aroma
Készítésének módja
Terméskorlátozott, kézzel szüretelt és előválogatott
Gasztronómiai felhasználhatósága
Hideg sültekhez, halakhoz
Ajánlott fogyasztási hőmérséklet
11 °C
Fodor
Aszófői Olaszrizling
Száraz fehérbor
2018
Borvidék
Balatonfüred – Csopaki
Alkohol tartalom
13,5% vol
Jellege
Kellemes virágillatú, olíva zöld színű
Készítésének módja
Terméskorlátozott, kézzel szüretelt és előválogatott
Gasztronómiai felhasználhatósága
Hideg sültekhez, halakhoz
Ajánlott fogyasztási hőmérséklet
11 °C
Fodor
Balatonudvari Kékfrankos rosé
Száraz rozé
2018
Borvidék
Balatonfüred – Csopaki
Alkohol tartalom
12% vol
Jellege
Gyümölcsös zamatú, behízelgő illatú, málnás aroma
Készítésének módja
Terméskorlátozott, kézzel szüretelt és előválogatott
Gasztronómiai felhasználhatósága
Önmagában fogyasztva a legjobb
Ajánlott fogyasztási hőmérséklet
10 °C
Fodor
Balatonakali Zenit
Száraz fehérbor
2018
Borvidék
Balatonfüred – Csopaki
Alkohol tartalom
12% vol
Jellege
Gyümölcsös zamatú, zamatában virág illattal, hosszú ízérzettel
Készítésének módja
Terméskorlátozott, kézzel szüretelt, előválogatott és héjon áztatott
Gasztronómiai felhasználhatósága
Önmagában fogyasztva a legjobb
Ajánlott fogyasztási hőmérséklet
10 - 12 °C
Borrégiók
Tokaji borrégió

A legismertebb hazai borrégió, ahol minden egyben van ahhoz, hogy kiváló és semmivel sem összehasonlítható borok készüljenek. Legismertebb itt termelt bor a világhírű Tokaji Aszú, amelynek több fajtája is készül. Ásványi anyagokban gazdag talaj, különleges domborzati viszonyok mellett, különleges mikroklíma teszi igazán egyedivé ezt a tájat, amely zárt borvidék már 1737-óta.

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Tokaji borvidék – termőszőlő területe: cca. 6000 ha

Ha praktikusan közelítjük meg ez az a borvidék, mely egyben borrégió is, de ebben a borrégióban készült, OFJ jelzésű borokat Zempléniként jelölik. Különleges adottságú régió, kevés hasonló található a nagyvilágban. A földtörténet miocén korszakában a Kárpát medencét kitöltő Pannon–tenger jelentős üledékréteget rakott le, melynek köszönhetően kialakult egy meszes alapkőzet, melyet áttörve vulkánok százai alakították ki a végleges e tájra jellemző alapkőzetet. A Zempléni-hegység andezitből, riolitból, riolit tufából, Telkibányánál pedig trachitból áll. Andeziten agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki. Rioliton meszes, löszös, köves talajok a jellemzőek, nagyon gazdag ásványi összetétellel, melyet a szőlőnövény ásványos zamatokkal hálál meg.

A mikroklímára jellemző az északi irányból való védettség, illetve a hajnali pára, amely hamar felszárad, de segíti a botrytiszes nemesrothadás kialakulását, az aszúsodást. A mikroklíma alakításában fontos szerepe van a Bodrog és a Tisza folyónak. Törvény szerint termeszthető szőlőfajták közül három kiemelkedő jelentőséggel bír a Furmint, Hárslevelű és a Sárgamuskotály, azonban újabban a Zéta, a Kövérszőlő és a Kabar is ültethető ezen a borvidéken. Vannak, akik Sauvignon Blanc és más „tájidegen” fajtát is telepítettek, de ezekből készült borok nem hozhatóak forgalomba Tokaji néven, csak „tájborként” OFJ besorolásban. Az 1990 előtti időkben a tömegtermelés volt a jellemző, melynek következtében általában gyengébb minőségű, termelési mennyiséget a minőség elé helyező adó szemléletmód uralta ezt a borvidéket. Még ha voltak is kivételek, ez a szemléletmód sok esetben fokozatos szakmai erodálódáshoz vezetett. A szőlők lekerültek a munkásabb, de minőség szempontjából elsőrangú termőhelyekről (hegyek, déli lejtői) a hegyek és dombok lábához, ahol viszont gyengébb minőségű, túlterhelt szőlő-alapanyagot lehetett termelni. 1990 után lassan elindult a fejlődés irányába tartó folyamat, így sokan kezdtek igényes borászat létrehozásába, s ezzel párhuzamosan a szőlészeti munka elkezdett ismét fontossá válni. Mára kiemelten lépések történtek, s sikerült ismét a minőségi szemléletet előtérbe helyezni. A táj azonban marad az, ami mindig is volt: gyönyörű és unikális, valamint tökéletes a szőlő termesztéséhez. Fókuszban a bor áll és szinte nem marad ember, ki ne áhítozna eme ízletes tokaji borok iránt. Nemcsak a emiatt érdemes azonban e tájra látogatni, ugyanis itt érezni lehet a velünk élő történelem szinte minden szikráját. Rengeteg látnivaló és élmény vár itt ránk, így minden kirándulást érdemes lezárni egy pohár egyedülálló, tokaji aszúval.

Tovább olvasom
Borrégiók
Pannon borrégió

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Pécsi borvidék – termőszőlő területe: cca. 825 ha

2. Szekszárdi borvidék – termőszőlő területe: cca. 2650 ha

3. Tolnai borvidék – termőszőlő területe: cca. 2900 ha

4. Villányi borvidék – termőszőlő területe : cca. 2550 ha

A Pécsi borvidék (korábban Mecsekalja borvidék) a Pécs város környéki területeken, valamint a Mecsek déli lejtőinek beültetésével jött létre, de a Mecsektől Mohácsig elterülő szőlőtermő terület is ide tartozik. Területe: 830 ha. Elsősorban finom fehérborok készítésére szakosodtak és Baranya megye 35 települése tartozik ide. Szubmediterrán jellegű éghajlat a jellemző. A talaja meszes köves, melyet löszös, agyagos barna erdőtalaj fed le. Az itt készült borok savharmóniája kiváló, gazdag zamatanyagokkal rendelkezik. Hagyományos fajtája a Pécsi Cirfandli (nem tévesztendő össze a kaliforniai Zinfandellel), de jelentős az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Királyleányka, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Zenit, Furmint, Ottonel muskotály, Tramini is.

Szekszárdi borvidék Hazánk egyik legrégebbi és kiemelkedő jelentőségű borvidéke. Szekszárd város környéki szőlőket Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb, Szekszárd, Zomba településeknek szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei alkotják. Termőterület nagysága: 2600 ha. Vörösborairól vált ismertté, de újabban a fehér és rozéborok is előretörtek, elsősorban a Völgységi területen. A borok jellemzői közül a kiváló löszös talaj emelhető ki, mely a zamatokban tökéletesen visszaköszön. Villány mellett az itt termelt vörösborok egyre közkedveltebbekké váltak, de Villánnyal ellentétben leginkább a bársonyos jellegük miatt.

Fő fajták: Kadarka, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Zweigelt.

A Tolnai borvidéket Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna, Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Ducs, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Nagymányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Tevel, Závod, Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei alkotják. Termőterülete: cca. 3000 ha. Termesztett szőlőfajták: Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot. Jellemző talaj: Barna erdőtalaj, lősz. Hűvösebb éghajlatának uralkodó széliránya É-ÉNY irányú.

A Villányi borvidék hazánk legdélebbi kiemelt jelentőségű borvidéke. Termőszőlő területe: cca. 2200 ha. Elsősorban kékszőlővel van beültetve (hozzávetőlegesen a terület 4/5 részét teszi ki).

Fő szőlőfajták: Kékoportó (Portugieser), Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Pinot noir, Zweigelt, Kadarka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Tramini, Rajnai rizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc. Klímája szubmediterrán, északról védett, talaja pedig barna erdőtalaj, meszes és löszös részekkel. A napsütéses órák száma az országos szint felett van, valamint a hőösszeg is meghaladja az országos átlagot. Ennek köszönhetően a szőlő viszonylag korán és biztonságosan beérik még a hűvösebb években is. A rendszerváltás utáni borágazat megújulásában fontos szerepet játszott ez a borvidék, hiszen presztízsértéke ekkor vált kiemelkedővé, így rengeteg vezető borászat ezen a területen működik napjainkban.

Tovább olvasom
Borrégiók
Felső-Pannon borrégió

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Etyek - Budai borvidék – termőszőlő területe: cca. 1600 ha

2. Móri borvidék – termőszőlő területe: cca. 900 ha

3. Neszmélyi borvidék- termőszőlő területe: cca. 1400 ha

4. Pannonhalmi borvidék – termőszőlő területe: cca. 620 ha

5. Soproni borvidék –termőszőlő területe: cca. 1900 ha

Etyek-Budai borvidék 25 települést foglal magában. Klímája: hűvös és kiegyenlített, évi középhőmérséklete 9,5 – 10 °C, napsütéses órák száma pedig 1950-2000 óra átlagosan egy évben. Évi csapadék 550-600 mm, uralkodó széliránya pedig ÉNY-É irányú és szinte állandóan fúj. Talaja: Dolomit, Pannon mészkőalap, lösz, barna erdei talaj, agyag bemosódásos barna erdei talaj, csernozjom, meszes talajok. Művelésmódjuk elsősorban egyes függöny, ernyő. Jellemző szőlőfajták: Chardonnay, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Zöld Veltelini, Zala Gyöngye, Irsai Olivér, Zenit, Pinot Noir, CSFT 196, Viktória Gyöngye. Elsősorban pezsgő alapborok előállítása folyik ezen a borvidéken. 1990-óta előtérbe kerültek a könnyű, reduktív jellegű fehér- és rozéborok készítése és bevezetése a gasztronómiai piacra.

A Móri borvidék a Fejér megyében 6 települést magába foglaló terület. Klímája északról védett, mérsékelten meleg, kissé száraz. Évi középhőmérséklete 10°C, a napsütéses órák száma átlagosan 1950-2000 óra egy évben, évi csapadékmennyisége pedig 600-650 mm. Uralkodó széliránya É-ÉNY irányú. Talaja: mészkő, dolomit, lösz alapon csernozjom és barna erdei talaj magas mész tartalommal. Jellemző művelésmód: magas művelés, házi kertekben fejművelés. Szőlőfajták: Ezerjó, Tramini, Chardonnay, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Királyleányka, Zenit, Generosa, Kékfrankos, Rajnai Rizling.

Neszmélyi borvidék: Komárom – Esztergom megye 27 települése tartozik ide. Klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített évi középhőmérséklete 10°C. Napsütéses órák száma átlagosan 2000 óra egy évben. Uralkodó szélirány É-ÉNY irányú, évi csapadékmennyisége pedig 560-670 mm. Talaja dolomit, mészkő alapon lösz, homokkő málladék, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, renzina, meszes talajok. Művelésmód: magas művelés, egyes függöny. Jellemző szőlőfajtái: Chardonnay, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres, Királyleányka, Tramini, Irsai Olivér, Zöld Veltelini, Mézesfehér, Ezerjó.

Borstílusban a reduktív jellegű, illatos divatos borok a jellemzőek.

Pannonhalmi borvidék Győr-Sopron megyében 13 települése. 1990-ben kapott borvidéki rangot. Az itt készült borok zamatosak, illatosak a kedvező talaj és csapadékviszonyoknak köszönhetően. Fő fajtái Rajnai rizling, Tramini, Chardonnay, Olaszrizling, Rizlingszilváni.

Soproni borvidék mikroklímáját az Alpok közelsége és a Fertő-tó befolyásolja, melynek szinergiája kedvezően hat a szőlő fejlődésére és az aromaképződésre. Persze a legfontosabb tényező ebben a körben maga a szorgalmas szőlőművelő ember: évszázados hagyományok alapjára épített XXI. századi technológiát használva a borok visszaadják a szőlőben képződött különleges értékeket. Az itt készült borok ma már a világ legjobb borai közé emelik a soproni borokat. Elsősorban vörösboraival emelkedik ki, de a reduktív borkészítési technológiának köszönhetően az illatos fehérborok is egyre sikeresebbek ezen a borvidéken.

Tovább olvasom
Borrégiók
Felső-Magyarországi borrégió

Felső – Magyarország borrégió Észak- Kelet Magyarország területén terül el. A borrégió környezeti tényezőit nehéz egy csokorba gyűjteni, mivel a borvidéki részek más – más tulajdonságokkal bírnak.

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Mátrai borvidék – termőszőlő területe: cca. 7800 ha

2. Egri borvidék – termőszőlő területe: cca. 6000 ha

3. Bükki borvidék- termőszőlő területe: cca. 1750 ha

A Mátrai borvidék Heves megye 34 települését jelenti. Talaja jellemzően csernozjom, barna erdőtalaj, mely riolit, andezit, alapon kialakult löszös talajképzők hatására fejlődött ki. Alapvetően vulkanikus eredetű hegység. Elsősorban fehérborok készítésére kiváló terület, de újabban vörösborokat is készítenek a rozéborok mellett. A tavasz itt későbben kezdődik, de a kedvező domborzati hatások miatt ennek hátrányát nem lehet érzékelni. Fő fajták: Olaszrizling, Ottonel muskotály, Hárslevelű, Chardonnay, Zöldszilváni, Zenit, Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Tramini, Kékfrankos, Blauburger, Portugieser, Medina, Turán, Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon. A terület sajátossága, hogy még a forró nyarakon is megőrződik a szőlőbogyókban a savtartalom, ezért az itt készült borok harmonikus összetétele évről évre garantált.

Az Egri borvidék Heves, Borsod – Abaúj- Zemplén megye 20 települését jelenti. Klímája kissé hűvös, de a kedvező domborzati adottságoknak köszönhetően északról védett kiváló mikroklíma jellemzi. Talajképző kőzete a dolomit, a mészkő, az agyagpala, valamint riolittufa és lösz, melyen kialakult barna erdőtalaj, agyagbemosódásos, meszes, erdőtalaj. Kiváló alapjául szolgál így a szőlőtermesztésnek. Termesztett szőlőfajták: Leányka, Kékfrankos, Kadarka, Chardonnay, Ottonel muskotály, Olaszrizling, Zweigelt, Merlot, Blauburger, Turán, Medina, Hárslevelű, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir. Az egri borok a legismertebb hazai borok közé tartoznak. A legismertebb igazi védett bormárkája az Egri Bikavér, mely korábban a borhamisítóknak köszönhetően kissé megkopott, de mára presztízse ismét felszállóágban van. Szerencsére a szigorú eredetvédelmi szabályok garantálják, hogy ma már csak kiváló minőségű borok kerülhetnek a vásárlók elé. A másik három jelentős védett márkája az Egri Leányka, Egri Csillag, Debrői Hárslevelű. Ezek borstílusban is óriási a választékot jelentek napjainkban. A könnyed reduktív boroktól az évtizedekig fejlődő komoly fehér és vörösborokig szinte minden megtalálható ezen a borvidéken. A kedvező pinceklímát a riolittufába vájt borospincék garantálják.

A Bükki borvidék Borsod – Abaúj- Zemplén megye, Szabolcs – Szatmár megye 24 települése. Kissé a köztudatban méltatlanul háttérbe szorított borvidék, pedig az adottságai alapján ott a helye a minőségi élmezőnyben. Az itt készült borok harmonikusak és ásványi anyagokban gazdagok.

Talajképző kőzet: riolit, riolittufa, alapon kialakult löszös vörös agyag, csernozjom, barna erdőtalaj, helyenként agyagbemosódások barna erdei talaj. Termesztett szőlőfajták: Hárslevelű, Furmint, Leányka, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres, Chardonnay, Zenit, Pinot Blanc , Zengő, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Zweigelt, Portugieser.

Tovább olvasom
Borrégiók
Duna borrégió

Pozitív tevékenységük kapcsán az itt termelt borok minősége mára a legkényesebb belföldi és külföldi igényeket is kielégíti, sőt rozéborok területén a franciák is elismerően szólnak az itteni rozéborok készítési technológiáját illetően.

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Kunsági borvidék – termőszőlő területe: cca. 25000 ha

2. Hajós-Bajai borvidék – termőszőlő területe: cca. 2260 ha

3. Csongrádi borvidék – termőszőlő területe: cca. 2030 ha

A legnagyobb hazai bortermő területünk felemelkedése nemzeti ügy, mely úgy néz ki, hogy töretlenül halad előre. Mára már két borász is elnyerte az Év Bortermelője címet. Ha földrajzi egységként tekintünk a borrégióra, akkor az Alföld területén helyezkedik el a borrégió teljes területe, a Duna és a Tisza folyók által határolt részen. Történelmi visszatekintésben már a honfoglalás korában is jelen volt a szőlő és borkultúra ezen a területen, de a fajtaválaszték és a művelésmód jelentősen eltért a Pannónia területén művelt szőlőkétől, mivel ez sosem volt a Római Birodalom része.

A honfoglaló magyarok jelentősen elterjesztették a ligetes szőlőművelést, melyből végül is fokozatosan kialakult a mai szőlő és borkultúra. Az itt készült borok fő piaca, a Pest-Buda-Óbuda, 1872-es egyesülésével létrejött Budapest lett, ahol a kisvendéglők asztaláról sohasem hiányozhatott a finom kadarka, a rizling és a könnyed fehérek sokasága: ilyen volt például a Mézesfehér, melyet a kocsmárosok erről a területről szereztek be. Az itteni borok kellemesen simogatták a torkot, nem voltak bántóan savasak, és nem túl magas alkoholtartalmuk miatt többet is lehetett fogyasztani belőlük. A legjobb értelemben vett asztalra való borok voltak és remélhetőleg ez a jó hagyomány ismét visszajön, hiszen a bornak sokkal nagyobb szerepe van a hétköznapokban, mint alkalmi fogyasztáskor. A terület klímája kontinentális jellegű, meleg száraz nyarak és hidegebb szélsőségekkel jelentkező telek jellemzik. A talaj nagyon változatos, de elsősorban különböző öntéstalajok jellemzik, ahol a futóhomoktól a szőlészeti szempontból a nagyon kedvező löszös, folyami üledékes talajoktól a barna erdőtalajig szinte minden megtalálható. A talajvíz a szőlő növény számára mindig elérhető mélységben van, ezért a szőlő a legmelegebb nyarakon sem szenved a vízhiánytól. Az altalajok általában meszesek (Pannon-tenger), aminek köszönhetően a szőlő savakkal jól el van látva, ezért a forró nyarakon sem lesznek túl lágyak az itteni borok, nem úgy, mint a spanyol, esetleg olasz fehérbor-társaik. Az 1875-től a filoxéra vész, mely a hazai és európai szőlők majdnem 75%-át kipusztította, az Alföld területének szőleivel nem tudott elbánni, ezért a századforduló éveire a helyi alföldi borok jelentősége tovább emelkedett. Az őshonos szőlők génállományát is ezen a területen sikerült megmenteni. Szőlőnemesítésben is élen járt ez a régió: Mathiász János, Kocsis Pál is itt dolgozott Kecskemét környékén, akiknek nagyon sok értékes új szőlőfajtát köszönhetünk. Mára sokat változott az itt termesztett szőlőfajták összetétele. Korábban a Kadarka, Kövidinka, Piros szlanka, Olaszrizling, Ezerjó volt a jellemzően termesztett szőlőfajta, mára szinte a teljes hazai és nemzetközi jelentősebb szőlőfajták is megtalálhatóak errefelé. A technológiai fejlődés is jelentős, mára a nemzetközi borászati gyakorlatban elterjedt technológiák mindennaposak lettek. Elsősorban reduktív jellegű borok készülnek, de több borászat visszatalált a fahordós érleléshez is, szem előtt tartva a tradíciót és a minőségi borkészítést.

Tovább olvasom
Borrégiók
Balatoni borrégió

E táj szépsége magáért beszél, mely nem csak az ember lelkének jelent táplálékot: a szépséghez párosuló környezeti adottságok a szőlő növénynek is kitűnő termesztési feltételeket adnak.

A terület mikroklímája, mely a Balaton hatalmas víztükrének köszönheti kialakulását, csak tovább erősíti a kiváló talajadottságokat, mely kellemesen visszaköszön ezen a területen készült borokban. Változatos talajszerkezetből fakadóan, a vulkanikus tevékenységhez köthető vulkanikus tufán kialakult, erdei és löszös, üledékes eredetű talajok váltakoznak az egész régióban.

Az alábbi borvidékek területeit soroljuk ide:

1. Balatonboglári borvidék – termőszőlő területe: cca. 3200 ha

2. Badacsonyi borvidék – termőszőlő területe: cca. 1600 ha

3. Balaton-felvidéki borvidék- termőszőlő területe: cca. 1300 ha

4. Balatonfüred-Csopaki borvidék – termőszőlő területe: cca. 2150 ha

5. Nagy-Somlói borvidék – termőszőlő területe: cca. 600 ha

6. Zalai borvidék –termőszőlő területe: cca. 1600 ha

Ha földrajzi egységként tekintünk a borrégióra, központjában a Balaton terül el. A tó körzetében kialakult szőlő és borkultúra révén került közös besorolásba ez a terület. Történelmi visszatekintésben a I. században Marcus Aurelius Probus római császár rendeletére alakult ki a legjelentősebb szőlőkultúra ezen a vidéken, de a honfoglalást követően is itt tovább folyt a szőlőtermesztés és a borkészítés. Erre vonatkozó kiterjedt kutatások, régészeti leletek bebizonyították, hogy a honfoglaló magyarok már magukkal hozták a szőlő és borkultúrát, de részben átvették a római korból származó művelésmódokat.

A Badacsonyi borvidék tanúhegyei (Badacsony, Szent György-hegy, Haláp-Hegy, Csobánc, Gulács-hegy) és nem utolsó sorban Somló adják a legértékesebb termesztési feltételeket a szőlőnek, így az egész borrégióban kiváló borok készülnek. A régióról nem lehet egységes talajtani értékelést adni, mivel elképesztően változatos, így akár 20 km-es területen belül is jelentősen változik. A genetikus talajtérképet (amely Stefanovits Pál és Szűcs László munkája) segítségül kérve az alábbi talajokat említhetjük meg: réti csernozjom (Balatonakarattya – Balatonfűzfő egészen Székesfehérvárig), Barna erdőtalaj (Balatonfűzfő – Tihany), Rendzina talaj és agyagbemosódásos barna erdőtalaj (Tihany- Csopak), Barna erdőtalaj (Csopak – Balatonszentgyörgy), Síkláptalaj (Tapolcai – medence). Emellett a vulkanikus szigethegyeken, tanúhegyeken, a vulkanikus tufán kialakult üledékes, lösz, barna erdei talajok a jellemzőek. A Balaton nyugati medencéjét a barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, valamint a síkláptalaj jellemzi. Hasonlóan változatos a dél–balatoni terület talajösszetétele, melynek köszönhetően a szőlőtermesztésre itt is kiváló adottságok a jellemzőek. A szőlő növény a tökéletes ásványi talajösszetételt kiváló karakteres borokkal hálálja meg. Jellemzően a Balaton térségét a fehér borszőlőfajták és az azokból készült borok jellemzik: Olaszrizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Kéknyelű, Ottonel muskotály. Somlón a térséghez tartozó borvidéken a Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Chardonnay, Tramini, Zeusz. Újabban az Irsai Olivér a Sauvignon Blanc szinte az egész régióban egyre elterjedtebb. A kékszőlők a Dél-Balatoni területen a számukra kiváló adottságok miatt lettek elültetve, Cabernet Franc, Sauvignon, Kékfrankos, Pinot Noir, Kadarka, Merlot. A borkultúra itt ezen a területen szorosan kapcsolódik a nyári pihenéshez a Balatoni életérzéshez a nyaraláshoz is, de újabban az üdülőszezon meghosszabbítását is célul tűzték ki, melynek hasznos eszköze lehet a szépen fejlődő pincei turizmus.

Tovább olvasom

Borlexikon

Vincze Árpád

CBA Főborász, Borász mérnők

Borász diplomáját a Kertészeti Egyetemen szerezte 1979-ben.

1980-2001 között Törley Pezsgőgyárban dolgozott, először az erjesztő üzem vezetőjeként, azt követően értékesítési vezetőként.

2001-2006 Csányi Pincészet Zrt. -ben kereskedelmi és marketing igazgatóként,

2006-2007 Hilltop – Bor Kft.-ben kereskedelmi igazgatóként,

2007- CBA Kereskedelmi Kft. -ben a CBA főborászaként dolgozik.